Második felvonása a http://karamellassarkanyfu.blogspot.hu/ -nak, igyekszem színvonalasabb küllemet varázsolni, szebb képekkel, izgalmasabb receptekkel és alapanyagokkal... Megszínesíteni mindennapjainkat, cseppnyi boldogságot csempészni életünkbe a közös étkezésekkel… Hiszen tartalmazza a legfontosabb dolgot amit édesanyámtól tanultam: „hogyan is gondoskodjak megfelelően a családomról”. Én így teszem…


Azért választottam ezt a nevet, mert született már ilyen címmel posztom is: Fűszerelem... innen is látszik mennyire alakítják a mindannapi életünket ezek a csodás adalékanyagok, hiszen ha valamelyik világhírű konyhaművészettel rendelkező nemzetre gondolok, azonnal az adott ország jellegzetes fűszereivel azonosítom azt, és a natúr ételeket is csodás változatossággal tudjuk feruházni, új igazságot adni egyes étkeknek… Varázslatos birodalom ez, és mindig van mit tanulni… :)

2013. február 19., kedd

Vargányás tészta

Az első olyan étel az életemben ami vegetáriánusnak mondható, és már az elfogyasztás pillanatában nem áhítoztam egy hatalmas szaftos csülökre, hanem tökéletesen kielégíti az étvágyamat, az ízélmény leírhatatlanul egyszerű és mégis különleges, ilyen egy igazi jó tésztaétel, egyszerűségében rejlik a varázsa, ráadásul pilla alatt elkészíthető, és tényleg bárki meg tudja csinálni, és szerintem olcsó is. :) Két gerezd fokhagymát vékony szeletekre vágtam, kevés olívaolajban megpároltam egy kis sóval, majd fentebb vettem a lángot és egy szép nagy adag frissen őrölt, durvára aprított színesborsot megpirítottam benne, ez fogja a finom ízáranyalatokat adni az ételben... Közben egy kisebb darab vargányát vékony szeletkékre vágtam, mondanom sem kell éppen fagyasztott volt itthon, de annyira olcsón vettem, hogy nem tudtam a boltban hagyni, és ha megfelelően bánunk vele, akkor mindig elérhető és majdnem olyan tökéletes mint a friss... csak ez nagyjából a friss árának a 15%-ba került... Az áhított aromákat pedig tökéletesen megőrzi a fagyasztás során, szép barnára és ropogósra pirítottam az ízesített extra szűz olívaolajon. Közben megfőtt a tészta is, a gombára némi tejszínt locsoltam, és amikor már kissé besűrűsödött, lazítottam rajta a tészta keményítős főzővizével, amikor selymes laza mártást kaptam, a megfőtt - de al dente - tésztát a szószhoz kanalaztam és alaposan átforgattam, gyorsan tálaltam, és még gyorsabban megettük.
Egyetlen apró mozzanatot változtatnék a recepten... talán kettőt, jól jött volna egy kevés "petizöld",  és akkor lett volna igazán klassz, ha pirítás után a gombát kiszedem, és a ropogós formájában végül a tésztára halmozom,az aromás szósz pedig körbeölelte volna az egészet... Majd legközelebb... :) Így is nagyon fincsi volt!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése