Mostanában ódákat zeng mindenki az egészséges táplálkozásról és életmódról, nekem is megvan a magam véleménye a témáról, de az igen összetett, ami annak köszönhető hogy a szakmám: élelmiszeripari menedzser, és a lassan három évtizedes tapasztalatnak, mely nem csak az életből, de a konyhából, a családból és ismertségi körömből is eredhet, ezért senkit nem szeretnék fárasztani egy hosszadalmas, és számomra helytálló, de más számára akár befogadhatatlan nézőponttal... Mindenesetre szeretném leszögezni, sokkal inkább az egyszerűség és az óhaj inspirálta ezt a receptet, semmi esetre valami elvakult és begyöpösödött nézőpont - amúgy meg: rajongok a szalonnáért... :) De az egyik nap Herrym munkából hazaérve közölte hogy rettenetesen pörgős napja volt, és hogy így még rendesen ebédelni sem volt ideje, csak néhány szem zabos kekszet csócsált el, azt is csak úgy futtában, ami ráadásul a kollégáé volt... Természetesen némi célzással megjegyezte, hogy nagyon ízlett neki, és én azonnal bele is gondoltam, milyen klassz lenne ha lenne itthon ilyesmi, mindig jól esik az embernek néhány falat, így azonnal reprodukálni is szerettem volna az áhított terméket, természetesen kizárólag csöppnyi konyhám falai között. Gondoltam ha már úgyis zabbal dolgozok, akkor az egyéb összetevők is az egészséges táplálkozás kiemelkedő szereplői lehetnének, ami az én olvasatomban a következőket jelentette. Nagyjából ugyanannyi rétes lisztet és zabpelyhet tettem egy tálba ( kb 20-20 dkg ), a rétes liszt mellett azért voksoltam, mert a nagyobb szemcseméretnek köszönhetően kevesebb vizet tud megkötni, így reméltem hogy valamivel ropogósabb eredményt várhatok. Tettem mellé egy fél marék sós földimogyorót, egy fél marék szeletelt mandulát és egy fél marék aszalt vörös áfonyát. Ment bele egy csapott teáskanál sütőpor és szódabikarbóna, majd alaposan feldaraboltam egy nagy darab fehér csokoládét és még egy nagy darab magas kakaótartalmú (70%-os volt itthon) étcsokoládét. Majd a csoda masinámban a késes feltéttel alaposan - de nem homogénre, inkább olyan rusztikusra - összedaraboltam,került bele két evőkanál kakaópor, majd szőlőcukorral és egy kevés mézzel ízesítettem. Ütöttem rá két tojást, belereszeltem egy citrom héját, és facsartam egy félnek a levét is. Végezetül reszeltem egy kevés gyömbért, és egy egész almát is, az előbbit a kis lyukú reszelőn, az utóbbit a nagy lyukún dolgoztam meg. Fűszerezésként még egy kevés fahéjjal is meghintettem és az elmaradhatatlan egy csipet só is belekerült. Megkóstoltam, nem találtam elég édesnek, így egy kevés barna cukorral csaltam még a varázslatosságán. Kis halmokat tettem a tepsire, és néhány perc alatt megsütöttem. Sütés közben szépen elterültek, és sokkal inkább megnőttek, mint sejtettem... :) Tisztességes fotó nem készült...
De midenkinek el kellene ezt készíteni, szerintem a gyerkőcök is imádnák, és ebben nagyjából tudjuk mi van... De a büszkeség tárgya mégiscsak: HÁZI KEKSZ, nagyon klassz. Bár egy kicsit túl szaftos, és puha, de tutira nem kezdi ki az ember fogsorát, ráadásul eddig szinte ez az egyetlen fogyasztásra alkalmas recept, ha zabról van szó... :) De talán így találok mást alkalmasat is... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése