Második felvonása a http://karamellassarkanyfu.blogspot.hu/ -nak, igyekszem színvonalasabb küllemet varázsolni, szebb képekkel, izgalmasabb receptekkel és alapanyagokkal... Megszínesíteni mindennapjainkat, cseppnyi boldogságot csempészni életünkbe a közös étkezésekkel… Hiszen tartalmazza a legfontosabb dolgot amit édesanyámtól tanultam: „hogyan is gondoskodjak megfelelően a családomról”. Én így teszem…


Azért választottam ezt a nevet, mert született már ilyen címmel posztom is: Fűszerelem... innen is látszik mennyire alakítják a mindannapi életünket ezek a csodás adalékanyagok, hiszen ha valamelyik világhírű konyhaművészettel rendelkező nemzetre gondolok, azonnal az adott ország jellegzetes fűszereivel azonosítom azt, és a natúr ételeket is csodás változatossággal tudjuk feruházni, új igazságot adni egyes étkeknek… Varázslatos birodalom ez, és mindig van mit tanulni… :)

2012. december 3., hétfő

Szezámmagos csirkemell, pirított káposztával és párolt rizzsel

Mivel több szempontból is különleges recept ez számomra, így méltó helyet kaphat: mint az első bejegyzés az új blogon. Első körben azért olyan kiemelkedő, mert az öcsémtől csentem a receptet, melyet kicsikét átvariáltam az én konyhámra szabva, és tudjuk milyen ritkán találkozok vele, így minden egyes együtt töltött pillanat számomra különösen fontos. Másodikként az egyik legjobb barátom okozott némi sokkot... ami miatt szokatlanul nagy feszültséggel értem haza a munkából, így főznöm kellett valami olyat, ami eltereli a figyelmem. Nem mellékesen megjegyzem sikerült, és a várt eredményt is felül múlta a fogás.
Itt az első nagy változás, eltűnt a rengeteg kép, azonnal szokatlan feszültséggel tölt el hogy minden egyes lépésről nem töltök fel képet, azt hiszem nehezebb lesz megváltoztatni a berögzült szokásokat, mint gondoltam. Első körben felcsíkoztam a csirkemellet, kissé lesóztam, és az algás sókeverékből is került rá. Majd elkészítettem a masszát amiben a csirkecsíkokat majd megforgatom: 4 evőkanál finom liszt, 3 evőkanál kukorica liszt, só-bors, egy kevés sütőpor és szódabikarbóna, egy tojás és egy kevés vermut (eredetileg az öcsi fehérbort javasolt, ennek hiányában, vermuttal helyettesítettem) majd vízzel jó sűrű masszát keverek.
Közben felcsíkoztam a káposztát, melyet lesóztam, és mehetett is a forró serpenyőbe, kissé lepirítottam, közben összeállítottam hozzá egy keveréket: egy kanál kukoricaliszt, két kanál rizsecet, egy kanál sötét szójaszósz, némi reszelt gyömbér, fokhagyma és chili, és egy kanál cukor, a keveréket alaposan összeráztam némi vízzel hígítottam, és amikor a káposzta alaposan lepirult, rázúdítottam, hogy párolódhasson még egy kicsit.
Közben a párolt rizs is elkészült. Így már csak a csirkére a "mázat" kellett elkészíteni: egy kanál máz, két evőkanál ketchup, egy szép adag chili és egy evőkanál rizsecet, ezt szépen összeforraltam. Majd amikor bő olajban kisütöttem a csirkecsíkokat, a ketchupos forró mázban megforgattam, végül a káposztával és a rizzsel tálaltam:
Herry négyszer szedett, ha jól számoltam. Nagyon fincsi volt! Méltó az első bejegyzéshez, arról nem is beszélve, hogy az említett feszültségem elszállt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése