Fetakrém

Mostanában nagyon kedvelem ezeket a kis "kencéket", leginkább friss puha ropogós héjú kenyérrel, vagy pirítóssal, esetleg tortilla chipsszel, de lassan nyers zöldséggel is el tudnám képzelni, mondjuk tunkolhatnék bele hosszú csinos hasábokra hasogatott répát, vagy lédús roppanós uborkát. Ahogy erre a készülő csodára gondoltam, mindenképp szerettem volna bele tenni apróra vágott olívabogyót, de akkor leginkább már a "leggörögebb görög krémnek" keresztelhettem volna, igyekeztem elszakadni az ötlettől, bár nem volt egyszerű, így úgy döntöttem a lehető legegyszerűbb változatot szeretném, a cél: megőrizni a feta selymességét és karakterét, de lágyítani a sósságán. Így egy nagy adag fetát beletettem a botmixer hosszúkás tartályába, majd megöntöztem extra szűz olíva olajjal, raktam rá nagyjából mégegyszer annyi zsíros házi tejfölt, nagy adag fehér borsot, három-négy csepp citromlevet és egy leheletnyi mustárt. A botmixerrel alaposan összedolgoztam, majd tálba öntöttem és a tetejét meglocsoltam még extra szűz olívaolajjal.
Első körben friss kenyérrel és zöldséggel kóstoltam,majd készítettem egy alap lepcsánkát,és abba tunkoltam, a burgonyás mániámon egyetlen dolgot variáltam: szójaolajon sütöttem, ami adott egy nagyon különleges illatot és ízt a lépcsánkáknak, arról nem beszélve hogy extra ropogósságot is kölcsönzött az ételnek, de itt a fetakrémbe csempésztem még egy kis friss reszelt fokhagymát is, nagyon klassz lett tőle, de az tetszett benne leginkább hogy az olaj úgy elvarázsolta az egészet... Azóta már fűszeres tésztára is került... de erről majd máskor. :)