Turbolyás káposztaleves

Eszembe jutott hogy számtalan fűszerem van otthon, amik mindeddig nem kerültek kipróbálásra, így valódi véleményt sem alkothatok róluk, hiszen nem ízleltem őket, nem éreztem az illatukat, miután valamilyen ételben kerek novellát alkottak. Így éppen ideje ezeket szépen sorra vennem, elsőként választottam a hatalmas adag szárított turbolyát, melyet még neten rendeltem, akkor amikor a vaníliás-cukrot készítettem. Soha semmilyen körülmények között nem találkoztam még ezzel a fűszerrel, így elég nehéz volt kitalálni mibe is csempésszem első körben, végül úgy döntöttem valamilyen egyszerű levesben fog igazán megfelelően érvényesülni, mostanában úgyis annyi levest kívánok. Most úgy döntöttem káposzta leves lesz, a lehető legegyszerűbb módon, hogy aromáit szabadon érvényesíthesse a zöldfűszer, így némi olajat melegítettem, rádobtam a vékonyra szeletelt káposztás és bőven megsóztam, majd dobtam rá egy fél fej apróra vágott hagymát, és két gerezd fokhagymát, bőven megszórtam borssal, majd néhány percig tovább izzasztottam. Végül egy kanál liszt is került rá - a sűrítés végett - picit megpirítottam, egy fej burgonya került bele, végül óvatosan felöntöttem vízzel, és belekerülhetett a főszereplő is: a turbolya. Most még leveskockával is ízesítettem, hiszen, nem volt kész levesalapom, és a villámlevesbe ez is megteszi. Végül némi zsíros házi tejfölt kikevertem, hőkiegyenlítéssel a leveshez adagoltam:

Nagyon fincsi volt, lesz még helye a konyhámban..