Van olyan hogy az ember egész nap csak fekszik, filmet néz a kedvesével, vagy csak lustálkodik, igen szükségünk van ilyen napokra - főleg a mai rohanó világban - de akkor is kell hogy együnk valamit! :) És szentül hiszem, hogy ennek csak a fantáziánk szabhat határt, vagyis inkább a hűtő adott tartalma, de ha valakinél majd mindennap főznek, azok biztosan találhatnak valamiféle rejtett kincseket a hűtőben. Ilyen esetekre vésztartalékként én bizonyos ételeket fagyasztva tartok: húsos palacsinta, esetleg pörkölt, de számtalan más is lehetséges, most speciel rántott halrudakat pecáztam ki. Volt egy kis maradék saláta, melyet előrelátásomnak köszönhetően nem fűszereztem, csak összevágtam a zöldségeket, sajtot, és csupán zöldfűszerekkel ízesítettem, végül öntettel egészítettük ki. Most a maradék salátát alaposan megsóztam, frissen őrölt borssal fűszereztem, megcsepegtettem kevés extra szűz olívaolajjal és kapott egy leheletnyi balzsamecet permetet is, mehetett a tányérra a kisült halrudak mellé, végül egy kevés maradék rizibizi, amit azért is őriztem meg, mert felfedeztem egy áruházlánc saját termékét, ezeknek a cuccoknak a közös nevezője: saját név, olcsó ár, silány minőség. De lévén nem illendő általánosítani, így rendszerint kipróbálok egy-egy új terméket, ezt most konkrétan édesanyám tanácsára, és milyen jól tettem, a megszökött zöldborsóm árának a felébe kerül, az íze viszont dupla olyan zsenge és csodás, mint amire számítottam. Apró csodás nyárcseppek, mézédes, varázslatos zöld színben a szokásos rizsben.
Nagyjából a melegítéssel, sütéssel, fűszerezéssel együtt vagy 10 percnyi időtöltésbe tellett, ráadásul nem pazaroltuk el a maradékot, hanem újra felhasználtuk és jóízűen elfogyasztottuk, ez mindenképp spórolás az én olvasatomban... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése