Hájastészta

Tudom nem illik más tollával ékeskedni, ezért igyekszem nem is tenni, de a karácsonyi menünek volt egy sarkalatos pontja mely, igen felkeltette az érdeklődésemet az eredeti és hamisítatlan hájastészta iránt, így igyekeztem a ébredező tudásszomjamat enyhíteni a neten. Rendkívül sok érdekes információt tudtam meg eme hagyományos tésztáról, lévén nem látok túl nagy esélyt arra hogy piciny kis otthonunkban, pláne hogy a negyedik emeleten van, arra hogy túl gyakran vágnánk malackát, így annak az esélye is aprócska hogy valaha hamisítatlanul, eredeti körülményeknek megfelelően elkészíthessem - vagy legalább megpróbálhassam elkészíteni - ezt a tésztát. Bár állítólag fodorhájat elvileg fagyasztva is lehet kapni, de nem tudom mennyire lehet az autentikus... :)
Most mégis egy hatalmas adag, eredeti, hamisítatlan és házi hájas tésztát kaptunk, és semmi esetre sem hagyhattam hogy baja legyen, ezért kinyújtottam szép vékonyra, majd kis téglalapokra szabdaltam, tettünk bele tölteléket, ráhajtottuk az egyik felét a másikra, megkentük felvert tojássárgájával, és kisütöttük. Háromféle tölteléket használtunk: barack lekvár, a hagyományos házi szilvalekvár és mák, amit megdaráltunk, cukorral, citromhéjjal és vaníliával ízesítettük, majd kevés tejjel kissé összefőztük.

 

 Már az első falat azonnal a gyerekkoromba repített vissza, és megelevenedett rengeteg boldog emlék ami drága nagymamámmal kapcsolatos, lévén hogy Ő már nem lehet velünk, különlegesen csodálatos pillanat volt, remélem sok hasonló élményben lesz még részem, és azt is hogy egyszer én is el fogom tudni készíteni, úgy ahogyan csak Ő tudta...