Párolt zöldség, csirkemell és basmati rizs - cserben hagyott a kreativitásom

Ez annyira régi, és annyira "jellegtelen", csakis az ügy apropója miatt érdemes megemlíteni, és milyen fura az ember agya, tuti akkor hagy cserben ha épp a legnagyobb szükségünk lenne rá... :) Ezt akkor készítettem amikor egy gyerekkori barátnőm hosszú idő után végre meglátogatott és egyből hármónknak kellett készíteni valamit, hiszen a szíve alatt hordozza az Ő és párja szerelmük gyümölcsét... :) Ezért valami egyszerűt, de valami egészségeset szerettem volna, valami nem túl aromásat és kihívót, nehogy rosszat váltson ki a kismamából, így basmati rizst készítettem, mert ilyenkor a legjobb jár, egy kevés párolt zöldséggel, ami különösen fontos, sok brokkolival - a folsav miatt - és csirkemell, mert az is egyszerű, nem hivalkodó, light-os fűszerezéssel... ha jól emlékszem nagyon nem esett jól... és rossz volt hogy semmi különlegeset nem tettem az asztalra... :)

Újra tészta: Csirkemelles makaróni szardellával

Mivel a természet több szempontból is úgy döntött: ideje befejezni a fogyókúrát, és ezt nyomatékosította az allergiámmal, így kénytelen voltam "abba fejezni". Hiszen alapvetően a következőekre vagyok allergiás: fűre, fára, csalánra, virágporra, porra és poratkára... ez egy már 18 éves diagnózis, azóta nem lett megismételve a vizsgálat, így már növekedhetett is az allergének száma az én érzékeny szervezetemben. A kellemetlenebb része: amennyiben az allergiám jelentkezik - idestova nem volt erre példa vagy három éve - akkor sajnálatos módon allergiás leszek az összes zöldségre és gyümölcsre egyaránt, ami nagyban megnehezítette volna a diéta folytatását, hiszen ilyen alapon kizárólag a fehérje maradhatott volna az étlapon, és nem az egyoldalú táplálkozás a cél, hanem egy egyensúly létrehozása, ahol az egészséges élelmiszerek segítségével a formámat is visszanyerhetem, úgyhogy a szervezetem semmilyen hiányt nem szenved. Erre szoktam én azt mondani: minden szervezet más, kinek mi az egészséges, hiszen megpróbálhatnánk édesanyámat is hallal tömni - csak mert az egészséges - Ő allergiás a halhúsban egy bizonyos fehérjére, és egyetlen apró falattól olyan görcsei, fájdalmai lesznek... hogy ezt inkább le sem írom...Így a diéta ment, ezzel a lendülettel az oly áhított és hiányolt tészta jött. :) Elő is készítettem egy nagy adag makarónit, feltettem a tésztavizet főni, alaposan megsóztam, majd előkészítettem a többi hozzávalót, olívaolaj és vaj keverékén "felolvasztottam" három hatalmas sóban eltett szardellafilét, majd egy darabka füstölt húsos szalonnát apró darabkákra vágtam, és ezt is megpirítottam. Bőven borsoztam és megszórtam chilis sóval, majd egy nagyobbacska csirkemellet felvágtam és alaposan megpirítottam minden oldalát, végül a fokhagyma is rákerült, pici vízzel átpároltam, hogy alaposan átfőjön, és ne maradjon meg a nyert fokhagymaíz. Amikor a tészta megfőtt, hanyagul átszedtem a serpenyőbe, úgy hogy némi víz is kerülhessen a tésztához, így az klassz szaftos lett ahogyan összekeveredett a fűszeres olívaolajjal, majd tálaltam:

Már amikor készült tudtam hogy iszonyatosan jól fog esni, de az első falat kárpótolt az egész havi szénhidrátcsökkentésért. Bár igyekeztem nem egy étkezés alkalmával az egész hónapot bepótolni, így csak mértékkel szedtem, a szardella még varázslatosabbá tette...  :)

Megint 5 perces sali... :)

Megint csak egy gyors sali, egyszedrű és vegyes... :) Káposzta, saláta, alma ezt összevágtam, daraboltam rá némi sonkát és jöhetett egy fűszeres öntet: joghurt, kapor, pici mustár, só-bors, és egy nagy adag chiliszósz! A káposztától roppanós, a salátától kissé kesernyés, az alma miatt picit édes, a sonka miatt sós és az öntet miatt fűszeres és izgalmas! Szent meggyőződésem a kapszaicin - ami a csípősséget okozza - függőséget okoz!!! :) 

Ajándékom...

Lehet kicsit fura vagyok? Engem nem is lehet már mással meglepni, csak valami olyasmivel ami az ételekhez/főzéshez kapcsolódik... Épp ilyenre vágytam, és mondhatom lekörözi az előző botmixerem, bár az is csúcskategória volt a maga idejében, azóta elszálltak felette az évek, de most is kifogástalan, és mostantól anyukám konyháját boldogítja... az én csodám meg számtalan fincsiséggel fog megörvendeztetni bennünket. :)

800 W, minden tartozék megvan hozzá, fém ház, állítható fokozat, és színben is passzol Bellámhoz... :) Ja és megérkezett életem első orchideája, ami nem ehető... hiszen vaníliarúd mindig van otthon... :)

Az idén ez is elmarad: szamócakrémleves

A diétámba nem fér bele ennek a nagyra becsült és rövid ideig főzető kedves levesnek a fogyasztása... anya csinálja a világon a legjobban:

Nem is tudom megéri-e ez a sanyargatás...

Diétás húspogácsa és párolt zöldség

Immár több mint három hete nyúzom a diétám, persze apró "csúsztatások" azért akadtak, ez a fogás is ilyen, hiszen az utóbbi időszakban igen lekorlátozódott a "legális" élelmiszerek száma. Mégpedig a következőkre: fehér hús (főként: hal és csirkemell), zöldség, tejtermékek (nem édesítettek: sajtok, tej, tejföl, natúr joghurt, tejszín), nasinak: délelőtt gyümölcs, délután olajos magvak (mandula, kesudió). Mivel eredmény is akad már, így időnként csalhatok kicsit, bár ez valójában nem is igazi csalás, hiszen egy kis malac husikáról van szó, aki ismer, az tudja hogy ez az én favoritom. :) Így aktuálisan a fehérje forrást most lecseréltem némi darált húsra, és mivel fasírtot szerettem volna, de azt nem lehet a benne lévő kenyér miatt, úgy döntöttem intenzív fűszerezéssel dobom fel, sovány darált malaccomb az alap, ütöttem bele egy tojást, majd kétféle fűszerkeveréket, az első egy sült burgonya fűszerkeverék - ezt azért szeretem olyan nagyon, mert sok szárított zöldfűszer van benne, és nagyon kiegyensúlyozott az összetétele, a másik egy pulykasült fűszerkeverék - ezt azért szeretem olyan nagyon, mert alapvetően nagyon ízletes, de kiemelten érződik benne a kakukkfű. Amióta diétázok, azóta hatványozottan kívánom az erős fűszereket, így teret engedek ennek a szenvedélynek, hiszen meggyőződésem, hogy a fűszerek nagyban segítik az emésztést, és varázserejük is van. A húsmasszát alaposan összegyúrtam és vaj és olaj keverékén pirosra sütöttem, úgy hogy először apró gombócokat formáltam, majd a két tenyerem segítségével ellapítottam. A zöldséges alap is végtelenül egyszerű, most nem kívántam a salátát, így ideje teret engedni egy kis párolt vegyes zöldségnek. Vajat olvasztottam kevés olíva olajon, majd megpirítottam benne jó sok durvára frissen őrölt színes borsot, majd jöhetett egy szál újhagyma, természetesen a zöldjével együtt. Majd vékonyra szeletelt répa, egy kevés csíkokra vágott friss zsenge tavaszi káposzta, és ezt az elegyet kiegészítettem némi fagyasztott zöldséggel. A fagyasztott variációk: brokkoli, baby répa és egy speciális keverék, ami az egyik nagy áruházlánc nevével védjegyzett, és sok fajta kis zöldség van benne: paprika, karfiol, borsó, hagyma és gomba is. A zöldségeket fokozatosan körbeforgattam az edényben, majd két korty vizet hozzáadva lefedtem, és néhány percig pároltam, de csak addig amíg a zöldek roppanósak maradtak:

Intenzív, fűszeres és laktató is, ja egy újabb nehéz lépcső a diéta sötét világában.. :) Tökéletes volt, és még jól is laktam! :)

Ami szép az finom is, apró falatkák diétához

Mint már említettem, nekem nem elég hogy finom egy étel, szeretem ha szép és illatos is az, hiszen az evés teljes értékű élmény nekem, táplálék a testnek és a léleknek is, ilyen és ehhez hasonló nassolni valót mindig össze kell tudnunk ütni, csak úgy a hűtőből. :) Hiszen nem kell gasztronómiai szaktudás, és egymillió óra egy kellemes fogáshoz, elegendő néhány pillanat, néhány odaillő kedvenc alapanyag és máris boldogabb az ember. :) Lereszeltem egy fél roppanós uborkát, egy gerezd fokhagymával, nagy adag fehér borssal és sóval fűszereztem, majd tejföllel alaposan kikavartam. Megbontottam egy tonhalkonzervet, sóval, frissen őrölt színes borssal és néhány csepp citromlével ízesítettem, kevés citrom héjat reszeltem rá, "petizölddel" díszítettem.  Kevés füstölt sajtot vágtam mellé, majd egy paradicsomot, azt megszórtam chilis sóval és frissen őrölt színes borssal, rozsos extrudált kenyeret tettem mellé:

Nagyon bejött, könnyű, ízletes, és bármikor elérhető... :)

Kínai - rendíthetetlenül diétásan

Ez az egyik nagy kedvenc a diétás ételek táborában, elegem volt már a csirkemellből, így most combot vettem, lehúztam a bőrét, gondosan kicsontoztam, és falatnyi darabokra vágtam, alaposan átöblítettem, a zsíros részeket eltávolítottam és apróra vágtam, félre tettem. Feltettem főni a barna rizst, életemben először készítettem, de ugyanúgy estem neki ahogy máskor a sima párolt rizsnek, csak felkészültem a hosszú főzési időre. Előkészítettem az ízesítőket: egy nagy fej vöröshagyma, ezt nagyobb darabokra vágtam, két duci gerezd fokhagyma, ezt lereszeltem egy nagyobbacska darab friss gyömbérrel együtt. Előkészítettem még egy kis darált chilit, az extra erős fajtából, meg néhány kortynyi szójaszószt. A hagymát, kevés olajon és az apróra darabolt kövérkével kissé megpirítottam, majd rátettem a fokhagymát és a gyömbért, végül a forró serpenyőbe egyenként beletettem a husi egy részét, csak annyit hogy ne fedjék le egymást, és ne  hűtsék le nagyon a serpenyőt. Amikor alaposan megpirult az első oldala a husinak, alaposan összeforgattam, és körbepirítottam mindenhol, majd a serpenyő szélébe rendeztem, és a további husikat is egyenként bepakoltam, a tűzet folyamatosan maximumon tartva. Amikor elfogyott minden husi, fűszereztem, kevés sóval, borssal, chilivel majd megöntöztem egy kevés szójaszósszal, picit forraltam, és kiszedtem. Jöhetett az étel lényegi része a zöldség, :) ugyanabba a serpenyőbe újabb adag olaj, újabb adag nagyra vágott hagyma és vékony szeletekre darabolt fokhagyma került, majd kevés gyömbér, és chilivel tüzeltem fel az egészet. Jöhetett a nagyja: Vékony hosszúkás csíkokra szeletelt sárgarépa, alaposan összeforgattam, közben feldaraboltam egy darab káposztát, ezt is rádobtam, sóztam, borsoztam, és ezt is alaposan megforgattam, felvágtam egy kis marék zeller levelet, és néhány apró hónapos retket, ezt is a keverékbe tettem, összeforgattam, és jöhetett egy kevés fagyasztott brokkoli, gondosan átforgattam és amikor a levét elfőtte, tálaltam. :) Ezt mindenképp szerettem volna valami meglepetéssel kiegészíteni, ezért lereszeltem egy nagy céklát, és a forró serpenyőre dobtam, azt is megfűszereztem és mehetett a tányérra:

A hús minden képzeletet felülmúlóan omlós, fűszeres és izgalmas lett, a zöldség zseniális. Apró csalásként belekóstoltam a barna rizsbe, de a zöldség annyira jól sikerült, hogy végül Herry is csak azt kért... :) Így tenni kellett valamit a maradék barna rizzsel... hiszen aki ismer tudja: "Legnagyobb pazarlás: ételt a szemétbe dobni..." Ezt nem engedhettem meg... :)

Diétás gyros

Az első hatalmas sikert arató étel volt, az első amikor főtt étellel nagyon jól laktam és ráeszméltem hogy nem kell szegényesen táplálkozni ezen "ínséges" időszak alatt sem, mégis megfelel minden egyes kritériumnak amit saját magamnak állítottam. :) Készítettem egy husit, amit több mint két napig pácoltam: csirkemellet csíkokra vágtam, bőségesen megszórtam zelleres fűszersóval, gyros fűszersóval, adtam hozzá egy nagyobbacska adag chilit, és pulykafűszersóval tovább bolondítottam. Majd megkóstoltam, és még megvadítottam egy kevés grill fűszersóval is, majd alaposan összefogattam, és olajat is tettem hozzá, majd gondosan minden oldalon lenyomkodtam, hogy vízszintben legyen és olajjal teljesen lefedtem, hogy akár hosszú ideig is eltartható legyen így elzártam a levegőtől, ami oxidálhatná a husit, ezzel együtt meg is romlana... :) Amikor sütésre került a sor, kivettem a hűtőből, és hagytam hogy szobahőmérsékletű legyen a husi. Addig elkészítettem a zöldséget: felvágtam káposztát, zöldséghámozóval felszeleteltem egy nagy répát, vékonyra szeleteltem néhány apró retket, feldaraboltam egy darab piros kaliforniai paprikát, felvágtam két szál újhagymát a zöldjével együtt, majd negyedeltem rá némi koktélparadicsomot, és elkészítettem egy egyszerű öntetet: joghurt, chili, só, frissen őrölt bors és kapor keverékéből. A husit hirtelen kisütöttem, majd Herry kapott hozzá frissen pirított meleg pirítóst "sokmagvas" kenyérből, én pedig a zöldséget fogyasztottam a husival:

Nagyon-nagyon finom lett...

Sült burgonya, egyszerű csirkemellel és kovi ubival - ez is egy klasszikus

Fáj a szívem ezen fogás után... leírni sem tudom, de talán nincs is arra szükség: :)

Apró fogások a diétához...

"Sok kicsi sokra megy" és "minden fejben dől el" elveken indultam el a diéta rögös, sötét és félelmetes útján, ugye először a cukros joghurtokat cseréltem fel natur joghurtra és friss gyümölcsre, majd ezt már csak a délelőtti órákban fogyasztottam, rengeteg apró fogással igyekszem erősíteni az érzést magamban hogy jó úton járok, és ezzel ösztökélni magam hogy ne adjam fel. Ma négy hete hogy apró csalásokkal, de betartom és átváltoztatom az étkezési szokásaimat, és öt és fél kilóval kevesebb vagyok, erősebbnek-fittebbnek érzem magam, és néhány új kifejezéssel is gyarapodtam! :) Ilyen a "cukorsokk", a "gluténfüggőség" és hasonló új meggyőződéseim... De van néhány dolog ami nekem különösen segít és büszkeséggel tölt el:

• A legeslegfontosabb: POZITIVITÁS! Minden nap ajándék amit újra és újra végigviszek, emiatt büszke vagyok magamra!
• Minden étkezést teljes élmény: nemcsak íz, de szín és illat is, igyekszem sok aromás fűszert használni, amik nem csak az íz élevezeti értékét emelik, hanem az illatok elvarázsolnak és az emésztés is könnyebben indul, ha mindenféle érzékszervünkre hatással van az étel.
• Csakis hasznos élelmiszereket igyekszek fogyasztani, olyanokat, melyek nem mentek át mindenféle feldolgozáson, ipari technológián, nem tartalmaznak oda nem illő adalékanyagokat, akad az így is elég már a termék növekedése során...
• Változatosság gyönyörködtet! Igyekszem mindig meglepni magam mindig másfajta ételekkel, hiszen nem az egyoldalú táplálkozás a cél, hanem az: a testem megkapjon mindent amire csak szüksége van, kivéve a fehér cukrot. :) A négy hét alatt felfedeztem hogy így is rengeteg lehetőségem van, már alig-alig van olyan hogy ugyanazt ezek egy héten belül. :) És azzal hogy változatos dolgokat fogyasztok, hatékonyabban tudnak hasznosulni egyes ásványi anyagok és vitaminok.
• Minden étkezés lassú, és élvezetes, ez több szempontból is fontos, hiszen az ízeket ki kell érezni, és az alapos rágással hatékonyabban tudja a szervezetünk hasznosítani a számára fontos tápanyagokat.
• Rengeteg zöldfűszer: szinte mindegyik gyógynövényként is használható, a legtöbb segíti az emésztést, de van amelyik fájdalomcsillapító hatású, van ami megszünteti a puffadást, van amelyik segíti a májműködést, vagy az vitaminok felszívódását, és nem mellékesen rendkívül ízletesek, így már balkonládáimban is akad egy-két friss csoda... :)
• Minden étkezés ajándék: hiszen táplálék az a testnek és léleknek egyaránt!
• Minden mozgást ki kell használni: nem egyszerű, hiszen dolgozok reggel nyolctól délután ötig, aztán ott a lakás (főzés - minden nap - mosás, takarítás) és időt kell szakítani Herryre, a családra és a barátokra is. Így nem egyszerű a napi menetbe plusz mozgást beiktatni, de minden egyes "lépcsőfok" számít. Így kevés torna, egy kis lépcsőzés mindenképp belefér. De rájöttem hasznosabb ha beépítem a mindennapjaimba, így nincs kifogás ha még egyszer meg kell járnom a negyediket, eddig mindent igyekeztem egy füst alatt, most inkább többször járom meg, pl elmegyek anyához, utána haza, utána bevásárolni, így máris egyszer több hogy felmentem. :) Vagy a nagytakarítást többször csinálom, így az alaposan átmozgat és boldogabb is vagyok a tiszta lakás miatt, például gyakrabban mászok fel a szekrény tetejét lesúrolni, vagy a fürdőben a csempét is minden héten megcsinálom, kihúzom a mosógépet... apróságok, de borzasztó sokat jelentenek :) Anyánál is lépcsőn járok, pedig Ő a 10.-en lakik.. :)
• Van már nasi is: délelőtt gyümölcs, délután néhány olajosmag. :)
• Jutalom: a kedvenc tonhalkonzervem, vagy füstölt lazac, esetleg rák vagy ezernyi más különlegesség is lehet, akár zöldség vagy egy ismeretlen gyümölcs formájában, és ezt mindig bónuszként alkalmazom..
• Időnként picike csalás: a múltkor például megkívántam a görög joghurtot, ez is tiltó listára került, a magas cukortartalom miatt, de gondoltam egyet megérdemlek, na ekkor sikerült az új fogalmat létrehozni... leültem a kanapéra, nyugodtan kibontottam, az illata is extázisba kergetett, de az első kis kanálra "cukorsokkot" kaptam és nem is esett jól...

Csak addig szabad csinálni amíg az ember nem büntetésnek érzi, hanem valaminek amit a saját egészségünkért és "szépségünkért" teszünk... :) És már most nem is olyan nehéz... :)

Húsgombócleves - első diétás csoda

A diéta elején eldöntöttem nincs is klasszabb megoldás, mint a leves, hiszen, tökéletesen beépíthető a diétába, és még a folyadékfogyasztást is segíti, ami szintén nagyon fontos, arról nem is beszélve hogy Herry nagyon szereti a leveseket, én meg sajnos nem is ismerem szinte őket. Ideje felfedezni egy új világot, persze ezt is csak olyan Nany-san, hiszen nem szeretem a kötött szabályokat, de van némi "előképzettségem" az élelmiszerek terén, mind a szakmámat tekintve, de nem elhanyagolható a "gyakorlat", ami persze sosem elég. Ezt a "csodát", még a diéta elején készítettem, amikor megengedtem még magamnak minimális mennyiségű rizst. Minimális mennyiségű sovány sertés hús az alap, nagyjából 10 dkg, ehhez reszeltem egy negyed hagymát, egy kis gerezd fokhagymát, egy minimális mennyiségű darált chilit, sót-borsot és kevés rizst is tettem bele, alaposan összegyúrtam, és nekiláttam a zöldségeknek. Egy darab zellert megtisztítottam, felvágtam, és kevés olajra dobtam, egy nagy édes répát vékony szeletekre vágtam, mehetett a forró olajra, és folyamatosan körbeforgattam a zöldségeket, amíg a következőt készítettem elő. Majd egy darabka zsenge tavaszi káposztát is felvágtam, végül egy szál újhagymát a zöldjével együtt, megtáncoltattam a zöldségkeveréket a lábosban, majd alaposan megfűszereztem: sóval-borssal, és egy húsleves kockával, a fűszerek segítettek is azonnal a kémiai folyamatok elindulásában, a só vízelvonó hatásának köszönhetően azonnal puhulni kezdtek a zöldségek, majd nagy mennyiségű vízzel felöntöttem, hagytam felforrni, közben a húsmasszából apró kis golyókat formáztam, amikor felforrt a leves, a gombócokat belepakolgattam. Amikor már majdnem kész volt, a gombócok megfőttek, de a zöldségek még éppen roppanósak, egy deci tejfölt alaposan kikevertem, ízesítettem kakukkfűvel és majorannával, majd a forró levesből alaposan fokozatosan felhígítottam, amikor a tejfölös keverék már meleg volt, visszaöntötten a meleg lét a lábosba a zöldségekhez.

Hatalmas siker volt, Herry meg is jegyezte: "Levesre fel!", megfogadtam a tanácsát...

Saláta saláta hátán

A diéta alatt salátát salátával eszek, elképzelhetetlen mennyiségű "nyúlkaját" megettem már, ez mindig úgy történik, benyúlok a hűtőbe, és kiválogatom a jelenleg "legális" élelmiszereket, aztán elrágom, ez az esti órákban leginkább már csak nyers zöldségek vegyes keveréke, némi sóval-borssal, ritkábban egy kevés joghurtos öntettel. Mivel az utóbbi időben csak ez volt a legális este, így számtalan egyszerű variációt felteszek, persze ezek nem igényelnek részletes barokk körmondatokat az elkészítést illetően, így nem is koptatom a billentyűt, hiszen egy fotó után egy óvodás gyermek is elmondja... :) Első az millióból:

Összetevők: káposzta, sárgarépa, koktélparadicsom, fűszerként só-bors. :)

Hagymakrémleves - diétásan - garnélával és saját kerti zsázsával

Mint már említettem, nagy rajongással fogadjuk újabban a leveseket, mind a diétám szempontjából, mind a folyadékfogyasztás szempontjából előnyös, és az utóbbi időben amilyen változáson mentem át, rájöttem: minden ételnek megvan a vegetáriánus változata, és ezek alapján el tudom készíteni minden ételnek a diétás változatát is, konkrétabban a diétámhoz igazítva a szénhidrát mentes vagy csökkentett változatát. Így kipróbálásként az egyik kedvenc levesemet választottam: hagymakrémleves. Nagyon nagyon szeretem, de az emberek többsége liszttel sűríti, én az utóbbi időben átálltam a burgonyával való sűrítésre, de most mind a kettő tiltólistán van, így valamiféle alternatívát kellett találnom, úgy döntöttem: lesz ami lesz, répát használok. :) Előkészítettem az alapanyagokat: négy nagy fej vörös hagyma, négy szál friss újhagyma, három nagy gerezd fokhagyma, két nagy répa. A hozzávalókat feldaraboltam - az újhagymának a zöldjét is, egészen addig amíg egészséges és roppanós, majd kevés olíva olaj és vaj keverékén alaposan átforgattam, fűszereztem: só-bors, zöldségleves kocka (nem volt időm alaplevet készíteni, ez is megteszi), kakukkfű (ez nem tartozik a klasszikus hagymalevesemhez, de gondoltam ha úgysem hagyományosat készítek, eltérhetek a megszokottól). Az alapot gondosan lepirítottam, és felöntöttem vízzel, majd hagytam rotyogni amíg a répa teljesen meg nem puhult. Közben ki kellett fundálnom a betétet, hiszen alapvetően a fokhagymás krutont szeretem mellé, de most ez is tiltó listán van. :) Így ki kellett találni mást, de Herrytől nem vonhatom meg, így a rozsos négymagkeverékes kenyeret felvágtam vékony szeletekre, pici vajat hevítettem egy serpenyőbe, tettem bele: sót-borsot, kevés fokhagymát, és egy adagot az extra erős chilim-ből, majd a kenyerek minden oldalát enyhén megpirítottam, reszelt sajtot reszeltem, a kenyerek tetejére halmoztam, és hirtelen rágrilleztem, nehéz volt ellenállni! :) De úgy döntöttem ami nálam nincs tiltólistán, és kényeztetés szempontjából sem elhanyagolható, így garnélát sütöttem mellé, ugyanúgy ahogyan a kenyereket: vajat melegítettem, só-bors, fokhagyma és chili, a rákokat alaposan megtisztítottam, páncéljukat eltávolítottam, emésztőcsatornát ellenőriztem, majd átforgattam a fűszeres vajon, végül a leves tetején  landoltak. Közben megfőtt a leves, egy deci tejszínt és egy deci natúr joghurtot csomómentesre dolgoztam, majd a forró levessel folyamatosan felöntöttem, azaz hő kiegyenlítettem, és a leveshez öntöttem, egy forralás után mehetett is a tányérba. Az enyémre extraként egy kevés frissen szedett kerti zsázsa került, ami a kis balkonládából örvendeztetett meg, és rendkívül nagy büszkeséggel tölt el:

Mondhatom királyi vacsora volt, és mást nem is ettem mellé... :)

Omlett: magyarosan-gazdagon

Nagyon szeretem a gazdag, bőséges és magyaros hétvégi reggeliket.Nagyon nehéz most erről írnom, hiszen az új, és drasztikus, életem első diétájának a sokadik napján tartok, ez az omlett pedig a dicső bőséges időket idézi, de az "egészségért" és "szépségért" mindent... :) Ezért csak néhány gyors mondattal idézem vissza: hagyma pirít, császárszalonnával, és füstölt paraszt kolbásszal, sóval, borssal. Külön kikevertem néhány tojást, liszt és némi tejszín, majd trappista sajt és mehetett a pirult alkotórészekre. Óvatosan megfordítottam, ott is megsütöttem, és tálaltam:

Kelllll...

Diéta

Borzasztó ez!!! Amikor az ember lánya nem elég hogy ma-holnap "háromikszes", de még azzal is most kell megbirkózni hogy még fránya 12 kiló is "felugrott", ráadásul úgy hogy az ember által legnagyobb becsben tartott, szeretett személy osztja meg a tényeket. Persze visszafogott formában: "gyere ide Dagi Nyuszi" és "véntyúk" kifejezésekkel. Lehet hogy ez kedveskedésnek szánta, de mégiscsak ezek a tények, legfeljebb rózsaszín köntösben... és ha az a köntös lekerül, akkor marad a tükörkép, ami nem tetszik... Így úgy mint a múlt évben, most is van cél: le kellene adni azokat a felesleges kilókat - hamár az idő kerekét nem forgathatjuk vissza, minek is tennénk, úgy tűnik épp jó irányba halad az életem... :) De a kilóknak menniük kell! :) Tavaly az volt a cél hogy letegyem a cigit, ugyan nem tettem le, mert most is ugyanúgy rá tudnék gyújtani, de néhány nap múlva lesz éppen egy éve, hogy nem tettem! Ha az ment, ez a néhány kiló nem foghat ki rajtam, és ennek is úgy megyek neki mint a dohány termékekről való megvonásnak: "Minden fejben dől el!" Persze kizárólag hogy ezt gondolom nem fog működni, ezért tenni is kell, és szeretném hogy az eredmény tartós maradhasson, ezért nem elegendő megszabadulni a feleslegtől. Így életmód váltásra van szükség, persze szeretem az éjszakai titkos nagy zabálásokat, a kacsatepertőt és az igazi magyaros ételeket, de hiszem ha megfelelő mennyiségeket tartunk nem kell lemondanunk mindenről, illetve ami fontos: a fene nagy lustaságunkat is fel kell adni, itt a tavasz: tökéletes alkalom a mozgásra és a méregtelenítésre. :) Így a következő "apró" változásokat vezettem be, melyek egy része csak ideiglenes:

• napi legalább 3,5 liter víz (eredmény: igyekszem mindig mosdó közelében lenni) :)
• Tiltott élelmiszerek: burgonya (minden formája), tészta (egyenlőre minden forma, de a napokban tervezek: rizstésztát vagy valamilyen durum variációt, persze csak csökkentett mennyiségben), fehér kenyér, minden péksütemény, (valamelyik nap bűnöztem egy fél szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérkével), csoki, süti, és minden amiben cukor van, (a kávémról nem tudok lemondani, azt megtartottam, de naponta egy max kettő, és egy kanállal kevesebb cukor, hiszem minden apróság számít, közben a délutánit már édesítővel iszom).
• Amit lehet: fehér hús (hal és csirke), "puffasztottszar", zöldség és gyümölcs, (amennyire lehetséges este már csak zöldség), időnként sajtot rágcsálok, a light-osabb sonkák, joghurt (ha lehet natur, gyümölccsel turbózva, de semmi plusz cukor vagy méz) a rizsről nem tudtam lemondani, ha lehet ebből is barnát választok, és ha megoldható azt is csak délig és nem minden nap, azóta ezt is elhagytam...
• ami kötelező: a mozgás, az első pár nap pokoli izomlázzal járt, pedig néhány felülésen és lépcsőzésen kívül nem sokat csináltam. Azt a mennyiséget folyamatosan növelem, borzasztó mennyire ellustultam!

Ezt a posztot fokozatosan bővítem, és csak akkor fogom megosztani, ha valódi eredményt is tapasztalok, egyenlőre a sok mosdóban töltött időn kívül nem sok történt, hiszen állandóan pisilek a rengeteg víz miatt, pedig a 10. napon tartok. Már 4. napja meg tudom inni a szükséges mennyiségű vizet, és jó a közérzetem, csak ne hiányozna ilyen pokolian a fehér kenyér és a csoki! :) De kitartok, igyekszem a legjobbat kihozni, nem adom fel! Bár az elő napok nagyon nehezek voltak, hiszen drasztikusan csökkentettem a mennyiségeket, mivel az én szervezetem nagyjából háromszor annyi táplálékot képes befogadni, mint egy átlagos felnőtt magyar férfié... :) Adok ennek egy hetet, és növelem a mozgást, az már kifejezetten jól esik, és energikusabbnak érzem magam. :)
Ma három hete és egy napja nem adom fel, drasztikus a változás, és négy és fél kiló ment le, most először látom is az eredményt is, ez kitartásra sarkall, így nem adom fel, a hiány érzet is nagyban csökkent, de időnként egy kis bűnözést is megengedek magamnak vagy egy kedvenc görög joghurt formájában, esetleg egy körtés somersby alakjában, persze ez nem mindennapos. Még a szülinapi torta is kimaradt, a céges pörköltfőzésről nem is beszélve, jelen voltam, de megittam inkább 5,5 liter ásványvizet, hiszen a három kilós kovászos fantasztikus kenyereknek roppant nagy erőfeszítéseimbe került hogy ellenálljak. :) A mozgás mennyisége is növekszik szépen... De most jön az allergiám, ami aggodalomra ad okot, hiszen hogy fogok így nyúlkaját enni?
A nélkülözéssel lecsökkent a bejegyzések száma is, hiszen nehéz lett volna jóízűen írni, mert nem sokszor laktam igazán jó, azért akad egy két kedves fogás, így ideje újra visszaülni a nyeregbe és írni ezekről a gyöngyszemekről... :)

Szülinapom...

Ma van a szülinapom-pom-pom-pom... hetek óta feszültséggel tölt el, és nehezen viselem hogy én is csatlakozhatok a "harmincasok" széles táborához, valamiért olyan negatív élményként csapódott le bennem. De csak eddig a pontig, hiszen rá kellett jönnöm: nekem van a legeslegtökéletesebb párom a világon, fantasztikus az édesanyám, és a testvéreim, akik borzasztóan hiányoznak most! :) Írtak a "fészbukon" és épp az üzenőfali bejegyzésüket olvasgattam, amikor elérzékenyülve könnybe lábadt szemmel, megpillantottam a legkedvesebb nagybátyám és nagynéném a kirakaton át... megleptek és szédületes érzés volt! A lánykájuk volt az első a mai napon aki felköszöntött, és egyszer csak rádöbbentem mennyire szerencsés is vagyok, többet is kaptam a sorstól, mint amennyi jár! Úgy tűnik nemcsak az évek jönnek, de a szentimentalizmus is velejárója, egyfolytában könnyekig hatódva, elszorult torokkal, végtelen hálával fogadom ennek a napnak minden pillanatát, a barátaimról nem is beszélve, olyan csodás emberek, akikre büszke lehetek és boldogsággal tölt el hogy ismerhetem őket, vannak akik évek óta hűségesen megszépítik a mindennapjaimat, vannak akiket Herrynek köszönhetek,  vannak akik csak titkon csempésznek néhány kedves órácskát az életembe, most felbukkannak régi, elszurt barátságok, és belegondolok mennyi évet fecséreltünk el holmi butaságok miatt. Szeretném sokukat pontoan kiemelni, de lehet Ők nem fogadnák ez olyan kitörő sikerrel, ráadásul igyekszem úgy élni az életem, hogy akik fontosak számomra, azok tudják - de főleg érezzék a fontosságukat...
Látom a családban is tudatosult a főzési mizériám, az első ajándékom (az említett nagynéni és nagybácsi meglepetése): egy csomagocska, a becézés nem lekicsinylés, hiszen a csomag hatalmas és varázsaltosabbnál varázslatosabb meglepetések vannak benne, üvegtészta, egy nagyon különleges rizstészta, kuszkusz (amit olyan rég szeretnék kipróbálni), wasabi-s "meglepetés", kesudió, Sriracha csípős-chili mártás, kínai öt fűszer keverék, 7 fűszerkeverék, Garam Masala, Tanduri Masala, és Birivani Masala. Varázslatos illata van a sok zacskón és szatyron keresztül is, egy egészen más dimenzióba repít ezzel a rengeteg kavargó érzéssel együtt. :) Alig van tíz óra, és azt hiszem már csak két ember köszöntésére várok, az egyiknek megbocsátható, ha nem köszönt, a másik biztosan nem fog... De ennek is megvan az oka! Úgy érzem mindenem megvan, amire csak vágyhatnék... :) BOLDOG vagyok, az igazi fontos dolgok mind megvannak az életemben, kívánni sem tudnék már többet, csak hogy maradjon minél tovább ez a tökéletes állapot, és soha ne felejtsük értékelni azt...! :) És egy számomra fontos gondolatot is találtam nemrég, több szempontból is megszívlelendő, hiszen a blog címe, egy igazán különleges baráthoz és emlékhez láncol engem már örökre, és valaki más miatt nagyon aktuális most ez a gondolat, aki nekem nagyon-nagyon fontos:

"Egy nő, 30 és 45 éves kora között a legalkalmasabb arra, hogy új életet kezdjen. Ekkor a legszebb, ekkor a legfogékonyabb a lelki intuíciókra, ekkor hagyatkozhat leginkább a megérzéseire. Eddigi melléfogásaiból sok mindent megtanulhatott. Igen, eddig nem késő. 30 és 45 év között még mindent megélhet. Sokkal inkább mint huszonévesen. A nagy szerelemet, a nagy szenvedélyeket, a kedvenc filmjeit kedvese karjában, a kedvenc szini előadást párja oldalán. Ebben a korban a nő, igazi ajándék egy férfinek. Ekkor még lefelejtheti a csalódásait, elfelejtheti rossz választásait, és immár érettebb szemmel, fejjel és szívvel választhatja ki azt a személyt, aki mellett immár végleg kiköthet, akitől már nem kell tovább hajóznia, akinél végleg lehorgonyozhat. Akivel megépíthetik az örök hidat a két szív között, ami csak az övék."

Szeréni S. Péter

Ebből érzem hogy én immár három éve jó úton járok, és ez büszkeséggel tölt el... 

Szülinapi menü - kép nélkül, a teljesség igénye nélkül, néhány emlékfoszlányból

Hát amennyire nem emlékszem, és sajnos képek sem készültek, de mindenki nagyon elégedett volt... 1,5 kiló karajt bepácoltam, tengernyi fűszerbe, meg még egy kevés mustárba, chilibe és tormába. Egy kiló csirkemellet vékonyan felszeleteltem, sóval és durvára őrölt színes borssal fűszereztem, majd meggrilleztük vaj és olívaolaj keverékén, készült egy hatalmas saláta, burgonyapüré, ami sajna nekem kimaradt, még így is hogy az én szülinapom volt... :) De nagyon klassz volt... :) Velem voltak a szeretteim - nagy része! Anya, anyós, a legkedvesebb nagynéni és nagybácsi, a gyermek - az unokahugi, az én egyetlen Herrym és persze Buma... :) Túlcsordultam.. a BOLDOGSÁGTÓL!

Borban párolt halfilé, párolt rizzsel és csodás narancsos-balzsamos párolt répával

Ez igazi meglepetés volt nemrég... mióta diétázok, nagyon nehéz a finomabbnál-finomabb ételekről jóízűen írni. Így alaposan lecsökkent a blogra feltöltött receptek száma, hiszen azonnal éhes leszek a jelenlegi étrendem mellett. Mivel nem olyan gyors a hatás, és valószínűleg sokáig meglesz még a visszafogott étrend, így mindenképp felül kell emelkednem ezen, és újra írni, hiszen a receptek csak gyűlnek, és az ízek és emlékek is elhalványodnak az idő előrehaladtával, így nem tudom olyan hitelesen leírni. Első körben vettem ki a fagyasztóból halat: sima tengeri halfilé, sajna "igénytelenek" vagyunk ilyen szempontból, hiszen mivel egyrészt anyukám allergiás a halhúsra, másrészt kicsiny országunk határait nem nyaldossák sós víz háborgó hullámai, így be kell érnünk a fagyasztottal. Papírtörlőre tettem  és hagytam kíméletesen kiolvadni, felvágtam két hatalmas répát hasábokra, majd kevés vajra dobtam, alaposan fűszereztem: sóval, borssal és extra erős chilivel, majd alaposan átforgattam a forró zsiradékon. Néhány perc pirítás után, bele reszeltem egy narancs héját és a levét is ráfacsartam, a narancslében lassan fedő alatt megpároltam, de csak addig, amíg már nem volt nyers, de roppanós maradt. Közben odakészítettem az egyszerű párolt rizst, és a halhoz is készítettem egy pácot: vajat olvasztottam, majd hozzá öntöttem ugyanannyi olíva olajat, ebbe sót, borsot, chilit és sült hal fűszerkeveréket alaposan eldolgoztam, gondosan megkenegettem a halszeletek minden oldalát. Majd alufóliából hajtogattam egy 4 rétegű tasakot, belecsempésztem a halszeleteket, majd néhány korty fehérborral ízesítettem, a tasakot precízen lezártam, tepsibe tettem és 180 fokos sütőbe dugtam. Közben megpárolódott a répa, néhány korty balzsamecettel gazdagítottam, és fedő nélkül kicsit beforraltam. Majd a halat a rizssel és a pikáns répával tálaltam:

A hal és a répa is teljesen meggyőzött, a rizs meg kellett hozzá... jaj de hiányzik most... :)