Mint már említettem, nagy rajongással fogadjuk újabban a leveseket, mind a diétám szempontjából, mind a folyadékfogyasztás szempontjából előnyös, és az utóbbi időben amilyen változáson mentem át, rájöttem: minden ételnek megvan a vegetáriánus változata, és ezek alapján el tudom készíteni minden ételnek a diétás változatát is, konkrétabban a diétámhoz igazítva a szénhidrát mentes vagy csökkentett változatát. Így kipróbálásként az egyik kedvenc levesemet választottam: hagymakrémleves. Nagyon nagyon szeretem, de az emberek többsége liszttel sűríti, én az utóbbi időben átálltam a burgonyával való sűrítésre, de most mind a kettő tiltólistán van, így valamiféle alternatívát kellett találnom, úgy döntöttem: lesz ami lesz, répát használok. :) Előkészítettem az alapanyagokat: négy nagy fej vörös hagyma, négy szál friss újhagyma, három nagy gerezd fokhagyma, két nagy répa. A hozzávalókat feldaraboltam - az újhagymának a zöldjét is, egészen addig amíg egészséges és roppanós, majd kevés olíva olaj és vaj keverékén alaposan átforgattam, fűszereztem: só-bors, zöldségleves kocka (nem volt időm alaplevet készíteni, ez is megteszi), kakukkfű (ez nem tartozik a klasszikus hagymalevesemhez, de gondoltam ha úgysem hagyományosat készítek, eltérhetek a megszokottól). Az alapot gondosan lepirítottam, és felöntöttem vízzel, majd hagytam rotyogni amíg a répa teljesen meg nem puhult. Közben ki kellett fundálnom a betétet, hiszen alapvetően a fokhagymás krutont szeretem mellé, de most ez is tiltó listán van. :) Így ki kellett találni mást, de Herrytől nem vonhatom meg, így a rozsos négymagkeverékes kenyeret felvágtam vékony szeletekre, pici vajat hevítettem egy serpenyőbe, tettem bele: sót-borsot, kevés fokhagymát, és egy adagot az extra erős chilim-ből, majd a kenyerek minden oldalát enyhén megpirítottam, reszelt sajtot reszeltem, a kenyerek tetejére halmoztam, és hirtelen rágrilleztem, nehéz volt ellenállni! :) De úgy döntöttem ami nálam nincs tiltólistán, és kényeztetés szempontjából sem elhanyagolható, így garnélát sütöttem mellé, ugyanúgy ahogyan a kenyereket: vajat melegítettem, só-bors, fokhagyma és chili, a rákokat alaposan megtisztítottam, páncéljukat eltávolítottam, emésztőcsatornát ellenőriztem, majd átforgattam a fűszeres vajon, végül a leves tetején landoltak. Közben megfőtt a leves, egy deci tejszínt és egy deci natúr joghurtot csomómentesre dolgoztam, majd a forró levessel folyamatosan felöntöttem, azaz hő kiegyenlítettem, és a leveshez öntöttem, egy forralás után mehetett is a tányérba. Az enyémre extraként egy kevés frissen szedett kerti zsázsa került, ami a kis balkonládából örvendeztetett meg, és rendkívül nagy büszkeséggel tölt el:
Mondhatom királyi vacsora volt, és mást nem is ettem mellé... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése