Második felvonása a http://karamellassarkanyfu.blogspot.hu/ -nak, igyekszem színvonalasabb küllemet varázsolni, szebb képekkel, izgalmasabb receptekkel és alapanyagokkal... Megszínesíteni mindennapjainkat, cseppnyi boldogságot csempészni életünkbe a közös étkezésekkel… Hiszen tartalmazza a legfontosabb dolgot amit édesanyámtól tanultam: „hogyan is gondoskodjak megfelelően a családomról”. Én így teszem…


Azért választottam ezt a nevet, mert született már ilyen címmel posztom is: Fűszerelem... innen is látszik mennyire alakítják a mindannapi életünket ezek a csodás adalékanyagok, hiszen ha valamelyik világhírű konyhaművészettel rendelkező nemzetre gondolok, azonnal az adott ország jellegzetes fűszereivel azonosítom azt, és a natúr ételeket is csodás változatossággal tudjuk feruházni, új igazságot adni egyes étkeknek… Varázslatos birodalom ez, és mindig van mit tanulni… :)

2013. április 10., szerda

Hirtelen sült sütemény... csakis maradékból

Valami hirtelen ötlettől vezérelve született ez a "süti" közel sem volt tökéletes, de Herry másnap bevitte a munkahelyre és a kollégával eltüntették mind... A felhasznált alapanyagok is igen sajátságosak, és az eredményt figyelembe véve, talán nem is nagyon bánom hogy többé nem készülhet el... Az egyedi hozzávalók: maradék csokoládés kapucsínó, mely az időnek és - vélhetően - a páratartalomnak köszönhetően egy hatalmas fura színű tömbben összpontosult, ezt megoldottam a vastag nyújtófámmal, alaposan megdolgoztam, és újra porított állapotába helyeztem. Maradék sűrű csokoládé "szirup, ami még a Mandulakrémes csokoládétorta nyomán maradt ránk, és a hűtőben pihent, erre a tökéletes alkalomra. :) Valamint a fura hozzávalókból még mindig akad egy, amit mindenképp szeretnék megemlíteni, a szokásos tejszínhab elkészítését követően, bosszankodva vettem tudomásul, hogy az egyik adag nem sikerült, most sem tudom megmagyarázni, de nem jött ki a habszifonból, ezért miután a szükséges gázok távoztak, kíváncsian fosztottam meg a szifont a tetejétől, és legnagyobb megdöbbenésemre tapasztaltam hogy vajat sikerült készítenem a tejszínből, persze ha direkt csináltam volna, akkor most boldog lennék. De nem hagyhattam veszni a fenséges vajat, így az írót leöntöttem, a lényeges részt pedig félre tettem, mivel mindig cukros habot készítek, így nyilvánvaló, hogy szendvicshez nem használhatom, de sütibe, abba tuti lesz, mintha direkt készült volna. :) A többi hozzávaló, szokványos muffin alapanyag, és jó szokásomhoz híven, most is kockáztattam - bár most elszúrtam - de a világ sem tökéletes! :) Két tojás habverővel alaposan elkevertem, egy csipet sóval, nagy adag gyümölcs cukorral, a "házi vajjal" és a kapucsínó porral csomómentesre dolgoztam, majd olajat, sütőport és szódabikarbónát is tettem bele. Jöhetett a csokoládé és a liszt, egy sűrű palacsintatészta jellegű masszát kaptam, melyet muffin formákba töltöttem, és megsütöttem:
Mint említettem nem lett tökéletes, de ízletes és szaftos volt, mindenképp megérte, amúgy egy morzsa sem maradt, egyetlen egyet tudtam megkóstolni, a többit a srácok elpusztították... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése