Nem véletlen a cím összetettsége, hiszen sikerült életem első igazán vegán ételét elkészíteni, amikor maradéktalanul jól laktunk, elégedettek voltunk és ehhez egy igazán összetett ételt sikerült összehozni, ráadásul mégis pofon egyszerű, ez a legkedvesebb párosításom! Azt hiszem ideje más dimenzióban tekintenem erre a világra... Hiszen az hogyan a vegetarianizmusnak is több fajtája van, rá kellett jönnöm hogy ezek az ételek nem csak sóban-vízben burgonyából vagy főtt babból és lencséből állnak, hanem akár sokkal izgalmasabbak is lehetnek, vagy legalább annyira izgalmasak, mint a húsos ételek. Igazán nehéz ezt bevallanom, hiszen mindig azt mondtam: "nem vagyok én nyúl" vagy "a tápláléklánc csúcsára születtem" esetleg "én húsevő vagyok, és még jobban megéhezek ha csak zöldséget fogyasztok". Szent meggyőződésem - most már, ami engem lep meg a leginkább - hogy amit húsos ételként el lehet készíteni, létezik annak a tökéletes vegetáriánus változata is, még akkor is ha ennek a különös világnak a legszigorúbb formáját vesszük alapul, persze ha nem a nyers zöldséges és gyümölcsös változatra gondolunk. Persze hatalmas segítséget jelenthetnek ilyen ételek esetében amiért oly nagyon határtalanul és szenvedélyesen rajongok: a FŰSZEREK! Csodás új világ nyílt meg előttem, és már be is szereztem hozzá egy klassz könyvet, számtalan recepttel, izgalmas variációkkal és csodás képekkel, a címe: Nélkülözhetetlen VEGETÁRIÁNUS könyv, ennek köszönhetem hogy a fantáziám megtáltosodott, és most szárnyal. :)
Szerettem volna ha valami különleges kerül az asztalra, ha már vega kajáról van szó, szerettem volna úgy elkészíteni hogy eszünkbe se jusson hiányolni az eddig úgy túlértékelt húst. Így gondoltam ideje kipróbálni a kardamomot, ami új szereplő nemcsak a konyhámban, de a palettánkon is. A párolt rizst terveztem ízesíteni vele, ha már kerül bele egy új fűszer, gondoltam legyen igazán különleges: ezért tettem mellé egy szem csillagánizst - amit még nem volt alkalmam soha kipróbálni, és hosszú ideje pihen a különleges fűszeres dobozkában, ha meg lúd, hát legyen kövér alapon tettem mellé két csipet igazi, eredeti és hamisítatlan sáfrányt is. A csodás titkos hármas mellé jöhetett a szokásos rizs ízesítő: só, bors és egy kis húsleveskocka. :) Talán most sokan felszisszennek, ha már ilyen gondossággal válogattam az alapot, akkor nem szabadna ezt a "mesterséges szemétbombát" beletenni, de egy jobb minőségűt használok, és mint dolgozó nőnek nincs időm egy fárasztó hétköznapi melós nap után zöldségalaplevet készíteni. A rizst oda készítettem, a szokásos módon, de az új ízesítőkkel, így következhetett a bőséges pirított zöldség. Ehhez alap: egy nagy adag aprított káposzta, egy edény fagyasztott, vegyes zöldségkeverék (melyben volt: brokkoli, karfiol, sárgarépa, citromsárga répa), tettem mellé néhány maréknyi francia saláta zöldség alapot, csak hogy kissé bővebb legyen a választék. Majd kevés zsenge zöldborsót és egy kevés fagyasztott kukoricát is tettem mellé, amit még én készítettem elő a nyáron, és fagyasztottam le. És nekiláttam: egy kevés napraforgóolajat kevés vajjal felforrósítottam, beletettem a távol keleti konyha "szent háromságát": reszelt gyömbér, és fokhagyma, némi csípős erős darált chilivel, jöhetett a felaprított káposzta, kissé megpirítottam, majd beletettem másfél fej hagymát. Amikor elpárolgott az összes lé, és pirult egy kissé, jöhetett a fagyasztott zöldség egyik fele, csak hogy ne hűtsem le teljesen a serpenyőt, amikor ez is pirulni kezdett, jöhetett a fagyasztott zöldség másik fele, a francia saláta keverék, végül a kukorica és a borsó is. Közben összekészítettem a szószos alapot: sűrített paradicsom, ketchup, barna cukor, rizs ecet, egy kevés kukoricaliszt, sötét szójaszósz és víz: egy befőttesüvegben alaposan összeráztam, amikor a zöldek kellően megpirultak, a szószt is a zöldségre borítottam, majd hagytam felforrni, és kissé besűrűsödni. Leírni sokkal nehezebb és hosszabb mint elkészíteni:
Nagy adag rizst készítettem, de a csillagánizs túl erős volt, mentségemre legyen szólva, soha nem használtam, és soha nem kóstoltam eddig. De nagyon-nagyon klassz lett, és ha lehetséges a lelkesedésem még fokozódott... azóta volt már vega kajcsi... és lehet hetente fogom készíteni, talán többször is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése