Ez a desszert is az a kategória, ami mostanában oly népszerű nálunk: minimális: energia, idő, alapanyag és költség ráfordítással a legkellemesebb eredmény elérése. Összesen 4 hozzávaló szükséges, így rendkívül gazdaságos, idő szempontjából szintén előnyös, hiszen nagyjából 10 perc az egész - ha ügyesek vagyunk akkor ebbe még a mosogatás is belefér. Ennek ellenére kétszer sikerült elrontanom! :) Vicces ez! Az első hiba: csatos tortaforma, a képződő karamell kiáramlott a réseken, összeégetve az sütő alját, borzalmas füst és sűrű "anyázások" közepette súrolhattam a forró sütőt... A második hiba: alkalmasabb forma hiányában, gyümölcs tortaformát használtam, de a képződő karamell rétegbe belesült az alma egy része, bár ez már vállalható kategóriának sikerült... a kudarcok ellenére mindkét alkotás elfogyott... :) Az alapötlet a világhírű: Tarte Tatin, de ennek megreformálása, vagy legalábbis a legegyszerűbb formában való egyszerűsített elkészítés, így semmi esetre sem akartam külön karamellt készíteni, és almát párolni, de ahhoz az almákat megfelelő vékonyságúra kellett szeletelni, és a tészta gyúrását is akartam hagyni, így egyszerű, fagyasztott leveles tésztára esett a választás. Mindkét "fiaskó" esetében ugyanúgy készült a recept: vastagan kivajaztam a forma alját, bőven megszórtam barna cukorral (esetleg fahéjjal, és egy kevés vaníliával) majd gyönyörű legyező formában rápakolgattam a vékony almaszeleteket, végül a leveles tésztát vékonyra kinyújtottam a formát ráhelyezve, egyenletes kört vágtam, amit az almaszeletek tetejére tettem, villával megszurkáltam, és nagyon-nagyon felforrósított sütőbe tettem, de a hőfokot gyorsan levettem 180 fokosra. :) Ezt azért találtam ki, mert a leveles tészta a forró levegő feláramlására, gyorsan megemelkedik, majd szépen fokozatosan át is sül, a cukor pedig közben megkaramellizálódik... persze ez nem volt törvényszerű, a legenda csak az én agyamban élt. :) Mindenesetre működött...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése